péntek, szeptember 29, 2006

Itt többek között tüsszentek is egyet:
http://videa.hu/main.php?page=play&v=sKu3fCDA19375O6W

Ma vagyok pont hat hetes. Ez azt jelenti, hogy mától átalszom az éjszakát, holnaptól járni is fogok, holnaputántól beszélni, és a jövő héten kiadom első tudományos közleményemet.
Amúgy jól telnek a napjaim, csak annyi dolgom van, hogy kevés időm marad naplót írni. A hétvégén autóztam egy csomót, de nem volt olyan érdekes mint hinnétek, mert nem hagytak vezetni, sőt a menetiránynak háttal kellett ülnöm, a második sorban, úgyhogy inkább bevágtam a szunyát. Elmentünk a nagyihoz meg a kameraszemű nagypapához, aki egy csomót tologatott a kertben, meg volt valaki, akinek olyan orra van, mint a nővéremnek, csak sokkal kisebb volt és folyton ugatott. Hétfő reggel még voltunk a doktornéninél is, állítólag muszáj volt menni, pedig semmi bajom nem volt. Persze úgy megnyomogatta megint a hasam, hogy utána jól összehánytam a várót, meg apa karját. Máskor majd meggondolják kivel szórakoznak. Tegnap anya végre vette az adást és felültetett a babakocsiban, így végre nézelődhettem egy kicsit, nagyon izgi volt minden, jól el is fáradtam. Aztán még bambiztunk is, ahol találkoztam egy nénivel, akinek még nálam is nagyobb szeme és szempillái voltak, na és persze kamerája is volt, olyan pici fajta. Szimpi volt, mosolygott egy csomót.
Mostanában alig öltöztetnek át, de azért kaptam néhány csinos új ruhát, a képeken épp a mostani kedvencem van rajtam.



péntek, szeptember 22, 2006

(az egesz ugy kezdodott, h a doktor neni bucsuzoul azt mondta apaeknak, h pozitivian gondolkodjanak, es akkor minden rendben lesz. "ez amolyan Murphy-torveny" - tette meg hozza a muvelt emberek elegans konnyedsegevel)

Elso ejszakai szabaly
  A gyerek csendes szuszogas utan akkor sir fel hirtelen, amikor te is lehajtottad a fejed, betakaroztal es becsuktad a szemed.
Kiegeszitese
  Fuggetlenul attol, h elotte mennyit alltal lelegzet-visszatartva a kisagy mellett.
Kivetele
  Csak akkor nem sir fel, amikor elfelejted levenni a szemuveged.
  A kivetel folyomanya
    Ilyenkor pedig azert ebredsz fel, mert a szemuveg szara beleallt a koponyadba.
5.22-es zaradeka
  Amikor vegre mindenki elaludt, akkor kora hajnalban megjon a kukasauto.

csütörtök, szeptember 21, 2006

Képes beszámoló a mai napomról a kameraszemű nagypapa jóvoltából:








Evés közben szeretek a jövőmről elmélkedni. Szeretnék forgalomirányító rendőr lenni a Flórián téren, de ezt a szüleim nem engedik, mert akkor esetleg behívhatnak, mint rohamrendőrt. Aztán szívesen lennék esetleg űrhajós vagy vizilabdás, ezekhez már van sapkám, de anyáék szerint legyek inkább karmesternő, ráadásul a világon az első, aki a lábával is vezényel. Az egyik nagyim balett-táncosnőt néz ki belőlem, a másik mesterkozmetikust. Anya megengedné, hogy motorversenyző legyek, de apa szerint nincs annyi pénzünk, pedig mindig az ő ujján gyakorlom a motorozást. Hamarosan el kell döntenem mi legyek, a mai világban korán el kell kezdeni készülni a hivatásunkra. Ezért ma a séta alatt tüzetesen megnéztem mindent, amit csak lehetett, elég unalmas volt, kivéve azt a részt, amikor nagyon rázódott a babakocsi, a templomkertes részen, azon muszáj volt vigyorognom.











A nagypapa redben leszállított két kisfilmet, az egyiken mosolygok, a másikon tüsszentek. A mosolygásba kezdek egyre jobban belejönni, már tele szájjal nyomom, és próbálok sikongatni is, de egyelőre azt hiszem kívülről még nem hallatszik.

Ma vettem anyának egy könyvet meg egy tortát, nem tudom pontosan miért, apa mondta, hogy vegyek neki, én meg persze belementem, apának nem tudok ellenállni.

kedd, szeptember 19, 2006

Múlt pénteken 4 hetes voltam, tegnap pedig 1 hónapos. Nem nagyon értem, hogy miért kell így összevissza számolgatni, hogy mióta élek, a legegyszerűbb talán napokban, ma vagyok 32 napos. Aztán mindenki váltsa át magának, amibe csak akarja.

Ma egy csomót vigyorogtam, játszottunk jó sokat anyáékkal, és elég keveset aludtam napközben, most este azért bevágtam egy kis szundit, hadd ijedjenek meg anyáék, hogy éjjel bulizni fogok. Ja, egyelőre véletlennek tűnik, hogy 6,5 órát aludtam tegnapelőtt éjjel, mert tegnap csak 5-öt sikerült egyhuzamban lenyomni, aztán fél 4-től nekem már reggel volt, jól le is fárasztottam apát.

Anya azt mondja, annyit puszilgathat, amennyit csak akar, mert ő az anyám és én úgyse tudok tenni ellene. Milyen igaz. Az élet ilyen kegyetlen lenne?

Viszlát, megyek fürdeni.

hétfő, szeptember 18, 2006

BREAKING NEWS

Ma éjjel 6 és fél órát aludtam egyhuzamban! Nem egészen értem, hogy történhetett, két fő elméleti irányzat született a jelenség megmagyarázására, az "á, csak véletlen volt" ill. a "fejlődik szépen ez a gyerek". Anyám szerint egyszerűen csak zseniális vagyok. Viszont ő elég idióta, mert ahelyett, hogy az első nyekegésem után továbbaludt volna, ő még tejet gyártott nekem holnapra, aztán meg csak az órát leste, hogy vajon meddig fog aludni ez a gyerek. De legalább apa kialudta magát.

vasárnap, szeptember 17, 2006

Itt egy fotó a tegnapi buliról, nézzétek meg, hogy anya végre elkezdett hasonlítani rám, mert a nagyi levágta a haját, és most neki is ilyen szép kerek feje lett, mint nekem. Csak neki hátul kerek, nekem meg elől.

szombat, szeptember 16, 2006

HIDEGFRONTTAL NEHEZíTETT CSALÁDI BULI

Ma részt vettem életem első családi buliján, az Artis étterembe mentünk, ha mentek, vigyetek füldugót, mert nagyon hangos a zene és jól öltözzetek fel, mert kicsit hidegre állították a légkondit. Amúgy majdnem végigbírtam alvással, de aztán gondoltam feldobom a hangulatot, és felkeltem. Apa először kivitt tologatni az utcára, de akkor szél volt, hogy jól megijedt, és visszavitt hamar. Ott aztán kicsit még tettem-vettem, fanyarogtam, mire anya végre kivett a kocsiból és nézelődhettem egyet. Persze mindenki rögtön rám figyelt, az már nem tetszett annyira, miért nem lehet csak úgy csendben hagyni engem nézelődni.
Hazaindultunk, és otthon jól kivágtam a balhét, hiába kaptam enni, nem voltam hajlandó elaludni, sőt szinte végigbömböltem a következő etetésig az időt. Ezúton kérek elnézést az érintettektől, de mintha a kisördög bújt volna belém olyan érzés volt, muszáj volt üvölteni, teljesen kisírtam a szememet. Aztán kaptam megint enni, és azóta alszom, anyáék most biztos rettegnek, nehogy kialudjam magam az éjszaka előtt. Most már tényleg mennem kell, hamarosan fürdünk, és azt nagyon szeretem, majd egyszer leírom, micsoda jó kis móka az.
Ja, és kameraszemű nagypapának üzenem, hogy a felvételeket mihamarabb szeretném látni, nem akarok úgy járni, mint anyu kedvenc uncsitesója, akinek a ballagási képei sose készültek el. Szóval vágva, feliratozva, jelenetekre szedve kérem az asztalomra, legkésőbb hétfő estig.

péntek, szeptember 15, 2006

Meg csak negy hetes vagyok de mar annyi minden tortent velem, van pl lakcimkartyam es taj kartyam, van tovabba egy vadiuj halozsakom, egy csomo kinott ruham, temerdek felnott ruhajat, kezet es egy csomo ide nem illo dolgot ossze tudtam kakilni, de ami a legfobb ket hu szolgam kezd belejonni az ellatasomba, ma pl anya nem borult ki egyaltalan, amig egyedul maradt velem par orat, es nem hivta ketsegbeesetten apat, hogy mikor er mar haza. Delutan egesz jol eljatszottunk anyaval, kicsit mutogattam neki az inyemet is, azt hiszem azt hitte, hogy ramosolyogtam, ebben a tudatban hagytam, hadd oruljon, vegulis egesz sokat szorakozott velem.
Amikor apa jatszott velem reggel, akkor mar ki tudja hanyadik alkalommal kaptak nevetogorcsot a szuleim, pedig apa csak vegigsorolta, hogy milyen jatekok lognak a fejem felett, igy: mehecske, virag, husevo, mehecske virag husevo... Neha nem ertem a humorukat. most mennem kell, de majd lesznek uj kepek husevorol is, olel mindenkit a hanyasszagu lulu

kedd, szeptember 12, 2006

Sziasztok, Lulu vagyok. Vagy ezt már írtam? Kicsit rövid még a memóriám, és most épp csak arra emlékszem, hogy a hétvégén nem volt internet hozzáférésünk, így aztán nem tudtam beszámolni semmiről. Egyvalamit azért nem felejtettem el. Vasárnap ebéd után a szokásos családi túra keretében elmentünk legalább kétszer annyi sarkot, mint amennyit szoktunk, és aztán ott időztünk egy csomót, miközben anya meg apa folyton evett meg ivott, de közben még kártyáztak is, a rézi szegény meg csak unatkozott. Én meg egy jót szundítottam, és aztán már jöttünk is haza. Már vagy a harmadik éjszakát töltöttem úgy, hogy a korai fürdés után 10, fél 11-kor jól elaludtam, és egészen sokáig fel se ébredtem, mondjuk 2 körül azért mindig felkeltem még apát, hogy egyek egy kicsit, de aztán megint alszom egész sokat, ha apát végre sikerül elfárasztani, és akkor anyát ébresztem fél 6, 6 körül, sőt ma negyed hétig is kibírtam, jó kislány voltam. Anya ma úgy döntött nem ébresztget fel nappal háromóránként enni, hanem hagy végre aludni, és csak négyóránként kapom a muníciót a bukásokhoz. Eddig egész jónak tűnik ez így nekem is, utálom mikor felkeltenek, csak azért, hogy utána siránkozzanak, hogy miért ordít, most meg miért nem. Azért délben nem bírtam a négy órát végig, de igyekszem belejönni, asszem anyáéknak is kényelmesebb így. Állítólag azért van ez az egész, mert kezdem megközelíteni a négy kilós súlyt, bár ez nem tudom honnan derült ki anyának, mert csak ma este jön a heti mérés. Azt hiszik, hogy én semmit se figyeltem ki eddig?
Ma egy csomót voltam a nagyival, igyekszem őt nem kikészíteni, és elalszom neki egy idő után, hogy még legyen ideje azt a sok pelenkát kivasalni, amit én összekoszolok. Meg jött ma egy néni meg egy bácsi is, mind a ketten nagyon barnák, és a nénit jól meg tudtam nézni közelről, finom illata volt és nagyon szép, a szoknyáját meg is irigyeltem kicsit. Egy csomót vigyorgott rám, amíg ettem, aztán elmentek.
Délután anya megkérdezte a bambiban, hogy mit kérek, mondtam, hogy egy kis sört, de persze nem kaptam semmit, úgyhogy inkább aludtam tovább.
Milyen sokat írtam, igaz? Most már megyek is vissza, várnak a lógó kis játékaim az ágyamban, nézegetem még őket egy darabig, aztán talán alszom is kicsit.

péntek, szeptember 08, 2006

egyebkent most is epp egy kis esti nyugosseg van rajtam, ami ujszulotteknel megengedett. szerencsere apaek is tudjak ezt, asszem azokbol a nehez, konyvnek-latszo targyakbol, amibol vmelyikuk kezeben mindig van egy.

"A tapasztalatlan szuloknek elsosorban azt kell megtanulniuk, h kis csecsemok nem nevelhetok nyugalomra. Ebben a korban a legtobb agyrazkodast a felidegesedett szulok okozzak"

de en is igyekszem nekik segiteni. pl. mar egyedul eszem:


egyedul

Tudok ilyet is:



csütörtök, szeptember 07, 2006

Nagypapa is nálunk járt ma, fura arca van, az egyik szeme helyén valami gép van, ami folyton kattog...



Tegnap délután végre tényleg elmentünk sétálni egy nagyot, először valami zajos, büdös helyen toltak végig, aztán egy csomót cipeltek a kocsimmal együtt, de aztán végre sok zöld, meg jó illatok között tologattak, és ott ücsörögtünk anyával egy padnál, amíg apa a nővéremmel játszott. Szegény nővérem annyit rohangált, hogy majd összeesett, nem értem én ezt a nagy sietséget.
Éjjel egész rendes voltam megint, de komolyan mondom ezeknek nem elég a világ összes alvása se, most is mind a kettő kidőlt, pedig még igazán korán van. Én hajnalban mondjuk nem tudtam rögtön kaja után elaludni, de nem csaptam semmi patáliát, csak gügyögtem kicsit, hadd aludjanak, aztán egyszer hiányozni kezdett a cumim, de azt is hamar megkaptam és még egy jót aludtam.
Ma megvolt a gázcső-átvétel a házban, és hogy ne legyen egyszerű az élet, csak holnap jönnek visszaszerelni a gázórákat, így aztán folyton itthon kell lennünk, semmi mozi, buli vagy ilyesmi. Nem baj, legalább lesz melegvíz, és anyáék se lesznek olyan büdösek.

szerda, szeptember 06, 2006

Álmomban...


Tegnap este itt járt a bácsikám, mindig nagyon elegáns, és állítólag gyakorolni akarja rajtam a tisztába rakást. Asszem majd a nyakkendőjét fogom becélozni... Jól elszórakoztak rajtam apával, de nem baj, majd én is kiröhögöm őket, mikor már öregek lesznek.
Aztán itt volt egy bácsi meg egy néni, a néni meg is fogdosott, erős kisfiúszaga volt, kiváncsi vagyok mitől. Állítólag hoz anyáéknak cumisüvegmelegítőt, annak nagyon fogok örülni, talán nem isznak bele majd mindig a tejecskémbe azzal az ürüggyel, hogy elég meleg-e.
Ma éjjel hagytam a szüleimet kétszer három órát aludni, de anya annyira lusta, hogy most is mikor alszom biztosan azért le fog feküdni egy órára ő is. Ahelyett, hogy kicsit takarítana vagy rendet rakna, vagy egyáltalán, hát micsoda család ez, folyton csak aludnának.
zzzzzzzzzzz

kedd, szeptember 05, 2006

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

Kedves Karli Marci, nekem most épp mocsárszínű a szemem és szőrös a hátam. Lehetünk azért még barátok?
Csikós Lili semmilyen indokkal nem zárkózhat el kapcsolatunk elől, mert ő a rokonom (lesz hamarosan). Punktum.
Egyébiránt a nővéremnél, Rézinél lehet referenciákat kérni rólam.

hétfő, szeptember 04, 2006

Ma új trükköt eszeltem ki, hogy ruhacserét eszközöljek ki anyáéknál. A délelőtti etetésnél sugárban hátonhánytam anyát, így neki is, nekem is át kellett öltöznünk. Végre rám mertek adni ujjatlan rugdalózót is, merthogy sikerült minden hosszúújjút elfogyasztani. Aztán kora délután akkorát kakiltam, hogy a hasamra száradtak a kakadarabok, újabb átöltözés, bár apa majdnem úgy hagyott. Ja, és kifigyelték, hogy ez a pampers pelenka nem gumis a hátamnál, hasamnál, úgyhogy ilyet nem kaphatok többet, marad a libero mini, abból nehezebb lesz a nyakamig dolgozni a kakát, de majd megoldom valahogy ne féljetek.
Voltunk délelőtt sétálni, de csak a sarokig jutottunk, jött a nővérem is velünk, és aztán egy fura helyen ücsörögtünk fél órát, apa kávét ivott, anya bambit vagy mit.
A délutáni sétát meg nagy cselesen egy ablakos levegőztetésre cserélték, hát ha azt hitték, hogy nem veszem észre, nagyon tévednek, de azért úgy csinálok, mintha aludnék. Ha túl jókat alszom napközben a frász is kitöri a szüleimet, hogy majd éjjel nem fogok aludni, így aztán még alszom egy darabig.
csóklulu

péntek, szeptember 01, 2006

Mar ket hetes vagyok!

A korhazi napokrol inkabb nem beszelek, de az itthoni napok egyre izgalmasabbak. Tovabbra is sikeresen farasztom anyat es apat, sot neha mar a nagyszuleimet is. Anyat neha elengedem setalni Rezivel, o egy kutya, igazabol a noverem, es nagyon fekete az orra. Mar egy hete hogy megbaratkoztam anya mellevel, de meg nem tudok onnan annyit enni, ami eleg lenne a moho kis szervezetemnek, ugyhogy szoptatas utan tobbnyire apatol kapok meg lefejt anyatejet, ezert latjatok ezt a kepeken. Anya nem engedi fotozni a melleit, bocs, mondjuk megertem, en se szeretem, ha puceron fotozgatnak, engedely nelkul. Szeretek akkor kakilni, amikor epp lekerul rolam a pelenka, ma beceloztam a doktornenit is sikeresen, de eleg keves anyag volt eppen bent, viszont apa kezere kesobb jutott egy nagyobb egyseg kaki.
Szeretek a babakocsiban fekudni a nyitott ablakban, ott nagyon jokat alszom, es mivel mar egy hete szokom a friss levegot, ezert holnap ki is mehetek ketszer fel orara setalni apaekkal.
Szeretek tovabba naponta haromszor-negyszer atoltozni, ezt ki kell kenyszeritenem a szuleimbol, de megvannak az eszkozeim, ne feljetek, rabukok a ruhamra, vagy epp lepisilem, vagy ugy intezem, hogy anya mellebol oda is keruljon egy csomo tej, es maris kapom a friss ruhat.
Nehany napja a reggeli eves utan ebren maradok inkabb, hogy jol megfigyeljem a kornyezetemet, ilyenkor neha anya odajon es fura arcokat vag, en meg utanzom, hadd oruljon.
Most mar mennem kell, de koszonom a rajongoi leveleket, es kerlek kattintsatok a kepekre, akkor meg tobb kepet lathattok rolam, es tudtok
alajuk kommentet irni is.


tatika