Ma vagyok pont hat hetes. Ez azt jelenti, hogy mától átalszom az éjszakát, holnaptól járni is fogok, holnaputántól beszélni, és a jövő héten kiadom első tudományos közleményemet.
Amúgy jól telnek a napjaim, csak annyi dolgom van, hogy kevés időm marad naplót írni. A hétvégén autóztam egy csomót, de nem volt olyan érdekes mint hinnétek, mert nem hagytak vezetni, sőt a menetiránynak háttal kellett ülnöm, a második sorban, úgyhogy inkább bevágtam a szunyát. Elmentünk a nagyihoz meg a kameraszemű nagypapához, aki egy csomót tologatott a kertben, meg volt valaki, akinek olyan orra van, mint a nővéremnek, csak sokkal kisebb volt és folyton ugatott. Hétfő reggel még voltunk a doktornéninél is, állítólag muszáj volt menni, pedig semmi bajom nem volt. Persze úgy megnyomogatta megint a hasam, hogy utána jól összehánytam a várót, meg apa karját. Máskor majd meggondolják kivel szórakoznak. Tegnap anya végre vette az adást és felültetett a babakocsiban, így végre nézelődhettem egy kicsit, nagyon izgi volt minden, jól el is fáradtam. Aztán még bambiztunk is, ahol találkoztam egy nénivel, akinek még nálam is nagyobb szeme és szempillái voltak, na és persze kamerája is volt, olyan pici fajta. Szimpi volt, mosolygott egy csomót.
Mostanában alig öltöztetnek át, de azért kaptam néhány csinos új ruhát, a képeken épp a mostani kedvencem van rajtam.