Tegnap este még azzal viccelődött anya, hogy ne állítson-e be egy ébresztőórát, mert reggel fél 9-re vártuk a védőnénit, és némi visszafogott éjszakai nyűglődés után fél 8-ig aludtam, szóval végül igaza lett, és épp, hogy össze tudtuk kapni magunkat, mire jött a Márta. Jó fej voltam és egy csomót mosolyogtam meg meséltem neki is. Anyáék meg csak hüledeztek, mert tettem néhány igazi mászómozdulatot négykézláb, és erre a védőnéni beígérte, hogy hamarosan felállok és járni is nagyon hamar fogok. Azért remélem még kibírom egy darabig földközelben, nem akarom, hogy olyan görbe lábaim legyenek, mint anyának.

Anya kapott egy táblázatot, amiben benne van, hogy milyen új dolgokat ehetek a következő hónapokban, megnéztem volna közelebbről is, de nem adták oda, pedig nagyon sok minden volt rajta. Mindegy, majdcsak észreveszem, ha megint valami új ízt kapok. Tegnap is ebédnél fura halvány narancsszínű ételt kaptam, főleg édes volt, néha utána kicsit kesernyés és nagyon sűrű massza volt, egyáltalán nem csöpögött a kanálról. Izlett nekem, és nagyon ügyesen nyitogattam a számat, már profi kanalazós vagyok, tudom, hogy nagyon nagyra kell nyitni a számat, hogy beférjen minden, ami a kanálon van. Csak néha anya nem adja elég gyorsan a következő falatot, és akkor félő hogy megfázik a gyomrom, mert egy csomó ideig csak tátom a számat.